2016.01.12.
Mária-zarándokhely a Mária-kút legendájával
A celldömölki búcsújáróhely története szorosan kapcsolódik a dömölki apátság történetéhez. Az Árpádok korában alapították Szűz Mária tiszteletére a dömölki bencés apátságot, azonban sem az apátság alapítóját, sem alapítólevelét nem ismerjük, feltételezhetÅ‘en II. Béla alapította. ElsÅ‘ fennmaradt okleveles említése 1252-bÅ‘l való, gótikus stílusú templomának romjait ma is láthatjuk. Dömölk a 14. század folyamán egy ideig a közjegyzÅ‘i tevékenységet folytató hiteles helyek közé tartozott. Mindezek mellett nem feledhetÅ‘, hogy az apátság elsÅ‘dleges célja a Szűzanya tiszteletének terjesztése volt. A szerzetesek szorgos munkája révén az Å‘si templom búcsújáró hellyé vált, ahová nem kis számban sereglettek a vidék Mária-tisztelÅ‘i.
Amikor hazánk nagy részében a török lett az úr, Dömölköt is elérte a végzete. A klastrom elpusztításakor a templom kegyszobrát egy bencés szerzetes titkon magához vette, és a csallóközi Dénesd templomába menekítette. Napjainkban is ott található a ma már csak romokban álló dömölki templom valahai éke.
A dömölki apátság újjáélesztése, a kiscelli búcsújáróhely megalapozása a csehországi Koptik Odó nevéhez fűzÅ‘dik, akit 1739-ben neveztek ki dömölki apáttá. MáriazellbÅ‘l magával hozta az ottani kegyszobor hiteles másolatát, mely számára az Å‘si monostor-templomtól keletre, a régi pápai országút mellett épített fel egy fakápolnát, és abban helyezte el a kegyszobrot. A kápolna és a földbe vájt remetekunyhó mellett egy ásványkutat is ásatott. Munka közben a kút szájából egy nagy kÅ‘ esett a mélyben dolgozó kÅ‘műves fejére, megsértette a „nyakán a gerincvelÅ‘nek kemény és puha hártyáját, és a kÅ‘műves mégis meggyógyult”. A következÅ‘ években – a kútásó csodás gyógyulásának hírére – zarándokok ezrei érkeztek a kegyszobornak otthont adó fakápolnához, ahol további gyógyulások és imameghallgatások történtek. Gróf Zichy Ferencz gyÅ‘ri püspök 1745-ben kihirdetett határozatában a szobrot „kegyelminek és csudatevÅ‘nek" nyilvánította. Miután a Koptik által MáriazellbÅ‘l hozott kegyszobrot hivatalosan is csodatevÅ‘nek ismerték el, az 1740-es évektÅ‘l hatalmas méreteket öltött a búcsújárás, némely évben ötvenezer zarándoknál is több járult a csudatevÅ‘ helyre.
Az új búcsújáróhely szervezÅ‘jét, Koptik Odót a zarándokok számának folytonos növekedése és a kápolna kicsinysége arra ösztökélte, hogy új templomot építsen, máriazelli mintára. Az építést 1747 tavaszán kezdték el, és a következÅ‘ év Å‘szén már állt az új templom. A templom kincstárában, tárházában látható mások freskók mellett a félholt kútásó meggyógyulását ábrázoló sarokfreskó.A tárházban látható különféle hálatárgyak és képek meghatóan bizonyítják azokat az ima meghallgatásokat, melyekben a Kiscelli Szűzanya által részesültek a testi-lelki gyógyulást keresÅ‘ hívek.
Celldömölk része a MáriazelltÅ‘l Csíksomlyóig tartó Mária Útnak, a Mária Út Közhasznú Egyesülettel együttműködve. A több országon átívelÅ‘, közel 1400 kilométer hosszú út során a vallási elmélyülés, szakrális helyek várják a zarándokokat, így Celldömölkön is.
Minden jog fenntartva
Celldömölk Város Önkormányzata
9500 Celldömölk, Városháza tér 1.
Tel.: 95 / 777-810
Fax: 95 / 420-304
E-mail: celldomolk@celldomolk.hu
