Szilágyi Mária

2009.11.25.

Paraszt házaspár - falikép 1969 Pucros kancsó 1969 Trójai faló - falikép Falusi asszonyok

 

Kerámiái között 1972-benSZILÁGYI Mária keramikus
(Krasznokvajda, 1916. március 1.–Budapest, 1979. április 19.)

Tanulmányait a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában végezte, mesterei Orbán Antal, Simay Imre, Domanovszky Endre voltak. Pályázaton elnyert ösztöndíjjal Olaszországban Vittorio Del Colbertaldo tanítványa volt. Kerámiatárgyait, térkompozícióit dekoratív szemlélet, népművészeti ihletettség jellemzi.
Mesterei: Orbán Antal, Simay Imre, Domanovszky Endre.
 Egyéni kiállítások:
1968 • Fényes Adolf Terem, Budapest • Savaria Múzeum, Szombathely
1969 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest (Bencze Klárával)
1971 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest
1973 • Derkovits Terem, Budapest
1975 • Kemenesaljai Művelődési Központ Baksa (Soós Györggyel), Celldömölk
1977 • Műcsarnok, Budapest
1979 • Kemenesaljai Művelődési Központ, Celldömölk.
 
Válogatott csoportos kiállítások:
1968, 1970, 1978 • I., II., V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs.
 
Köztéri művei:
plasztikus figurális falburkolat kerámia, 1972, Celldömölk, Kemenesaljai Művelődési Központ
Páva „c” kerámia fali kompozíció, Celldömölk, Városi Óvoda.
 
Művek közgyűjteményekben:
Iparművészeti Múzeum, Budapest.
 
Szilágyi Mária az ország keleti részén született itt töltötte első, legfogékonyabb éveit is. Az Alföld jellegzetes népi hagyományaival már gyermekkorában megismerkedett, ugyanúgy a népszokásokkal is, hisz nagyapja szőlőművelő gazda volt. Az iparművészeti iskolát Budapesten végezte el, majd itáliai tanulmányútra ment. A második világháború és az utána következő évtized nem kedvezett hivatása gyakorlásának. Később egy kerámiaszövetkezetben dolgozott és kollektív kiállításokon vett részt.
 Az 1968-as év fordulópont életében. Önálló kiállításon mutatkozik be a Fényes Adolf Teremben, majd Szombathelyen szerepel ugyancsak egyéni kollekcióval. 1969-ben  a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében állít ki Bencze Klára iparművésszel, később Balatonfüreden Varga Mátyás díszlettervező társaságában. Néhány adat még közszerepléseinek sorából: 1973- Derkovits Terem, Plasztikus kerámia kompozíció (1971) a KMKK előcsarnokában1975- Celldömölk, 1977- Műcsarnok, 1979- Celldömölk Kemenesaljai Művelődési Központ. Itt a galéria falát is hat négyzetméteres kerámiaképe díszíti. A kifejező alkotás Berzsenyi Dániel egyik költői gondolatának szimbolikus ábrázolása: „Nem sokaság, hanem lélek / ’s szabad nép tesz csuda dolgokat”.
 Egyik legjobb figurális művét, a magas tűzön égetett Dózsa György fejet a celldömölki pártbizottság székházában állították fel 1977-ben.
 Gazdag életművében a népművészeti motívumok, a hagyományos formakincs átértékelt felhasználásával találkozhatunk…
…Izgalmas, sikerekben bővelkedő művészpálya volt az övé. Portréjához hozzátartozott – embersége. Segítette a hozzáfordulókat, a bajbajutottakat, nemcsak a szerencsés, sikeres ismerősök érdekelték. Ritkaság, de odafigyelt a gondokra, problémákra is. Életének során többször megújította önmagát, ars poeticáját, ezért is tudott lépést tartani művészetében is az idővel.
(Horváth Éva,  Népszava 1979.)
 
 

ESTI HÍRLAP 1978. okt. 28.
 Ajándék a leendő városnak
Szilágyi Mária keramikusművész elhatározta, hogy életművét a leendő városnak, Celldömölknek adományozza. A fővárosban élő művészt évek óta szoros kapcsolat fűzi Celldömölkhöz…
…A várossá nyilvánítás napján több mint 50 munkáját bemutató kiállítás nyílik a Kemenesaljai Művelődési Központban. A Celldömölkiek a későbbiekben külön épületben helyezik el a művész állandó életműtárlatát. (MTI)
 
NÉPSZAVA 1978. okt. 29.
 Szilágyi Mária keramikusművész felajánlotta, hogy műveit Celldömölknek adományozza. A hamarosan várossá nyilvánítandó Celldömölkön a művész 50 munkáját bemutató kiállítás nyílik.
 
MAGYAR HÍRLAP 1978. okt. 29.
 Szilágyi Mária keramikusművész egész életművét a hamarosan várossá nyilvánítandó Celldömölknek adományozta. Az ünnepi alkalommal több mint 50 munkáját bemutató kiállítás nyílik majd a Kemenesaljai Művelődési Központban. Később külön épületben helyezik el a művész állandó életműtárlatát.
 
MAGYAR NEMZET 1979. január 10.
 Szilágyi Masi keramikus életművét Celldömölk városának adományozza. Művei most a Kemenesaljai Művelődési Központban láthatók, majd pedig állandó tárlaton kapnak helyet Celldömölkön.
 
NÉPSZAVA 1979. január 10.
 Évek óta szoros kapcsolat fűzi a fővárosban élő és alkotó Szilágyi Mária keramikus-művésznőt Celldömölkhöz, Kemenesaljához. A művésznő most úgy határozott, hogy életművét az új városnak, Celldömölknek adományozza. Alkotásait, vázákat, kerámia figurákat, domborműveket, körplasztikákat, az anya és gyermek kapcsolatát megjelenítő kompozícióit jelenleg a Kemenesaljai Művelődési Központban mutatják be.
 

 
 …Az a nemes gesztus, amellyel a művésznő e gazdag kiállítás anyagát Celldömölknek adományozta, bizonyítja azt a ragaszkodást és szeretetet, amely őt e tájhoz köti. Csak a szülőföldhöz való ragaszkodás hevülhet ilyen magas hőfokon. Szilágyi Mária azonban nem Celldömölki, az ország másik felében élte gyermekkorát, vált felnőtté. Az ajándékozást indokolva azt mondta: az ember hálával és szeretettel gondol a felnevelő szülőföldre. A szülőföld szeretetén túl azonban a művész számára még sok minden szükséges, hogy ilyen jelentős elhatározásra jusson. Talán még nagyobb fontosságú a művésznek, a műveit kísérő szeretet, figyelem, az alkotói bontakozást jelenő gondoskodás. Ez az amit Celldömölk adott Szilágyi Máriának.
(Pósfai János, Vas Népe 1979. január 13.)
 
Szilágyi Mária hagyatéka végül az 1990-es évek közepén került Celldömölkre.
Előtte több éven keresztül a Magyar Televízió Szomszédok című teleregényének díszleteként is szolgált. A sorozat keramikus szereplője- Etus (Csűrös Karola) munkáiként láthattuk Szilágyi Mária alkotásait a tévé képernyőjén.
A hagyaték Celldömölkre kerülése óta a Kemenesaljai Művelődési Központban található. Az épület 2007-es átépítése óta különteremben, állandó kiállításon tekinthetők meg a kerámiák.
 
Szilágyi Mária - Vallomás
Gondolataim
                           agyagba véstem,
A szivárványtól
                           színeket loptam,
Tüzet szítottam a 
                      kemencébe...
Azt hiszem, hogy
                         nem hazudtam.
 
Részlet a KMKK Szilágyi Mária kiállításából Aranyborjú 1969 Életfa 1977 Alabárdos 1969
Összeállította: Szalóky Attila

 

Minden jog fenntartva

Celldömölk Város Önkormányzata
9500 Celldömölk, Városhza tér 1.
Tel.: 95 / 777-810
Fax: 95 / 420-304
E-mail: celldomolk@celldomolk.hu

cellkabel peWeb